________________
: 118:
Jinabhadra Gani's
[The second
is very subtle as it is beyond the cognizance of senses and it is of an interior nature, because it is so closely connected with jiva. So, vicitratâ in the case of a Karmaṇa śarira should be recognized, just as variegation of an external gross object is apprehended as that of vikāras of the clouds etc.
Again, the author states an objection and its reply: को ती विणा दोसो थूलाए सव्वहा विप्यमुक्कस्स । देहग्गहणाभावो तउ य संसारवोच्छित्ती ॥८५॥ (१६३३) Ko tiè viņā doso thūlāè savvahā vippamukkassa | Dèhaggahanābhāvo tau ya bamsāravocchitti. 85 (1633 ) [ कस्तया विना दोषः स्थूलया सर्वथा विप्रमुक्तस्य ।
देहग्रहणाभावस्ततश्च संसारव्यवच्छित्तिः ॥ ८५ ॥ (१६३३) Kastaya vina doṣaḥ sthulaya sarvatha vipramuktasya I Ddhagrahanābhāvastataśca samsaravya vacchittih. 85 (1633) ]
Trans. – 85 ( The opponent will say – ) What harmis there in ( believing ) its absence ? ( The reply is— ) It is impossible for (the soul) liberated from a gross body to enter a ( new ) body in that case; and ultimately a (complete) break-off of the mundane world ( will follow ). ( 1633)
टीका-प्रेरकः प्राह - ननु बाह्याया: स्थूरतन्वा वैचित्र्यं प्रत्यक्षदृष्टत्वादेवाश्रादिविकारवदभ्युपगच्छामः । अन्तरङ्गायास्तु कर्मरूपायाः सूक्ष्मतनी वैचित्र्यं कथमिच्छामः, तस्याः सर्वथाऽप्रत्यक्षत्वात् । । अथ तदनभ्युपगमे दोषः कोऽ प्यापतति, ततोऽर्थापत्तरेव तद्विचित्रताऽभ्युपगन्तव्या, तर्हि निवेद्यतां कस्तया विना दोषोऽनुषज्यते ? । आचार्यः प्राह मरणकाले स्थूलया दृश्यमानतन्वा सर्वथा विप्रमुक्तस्य जन्तोर्भवान्तरगत स्थूलतनुग्रहणनिबन्धनभूतां सूक्ष्मकर्मतनुमन्तरेणाग्रेतन देहग्रहणाभावलत्रणो दोषः समापद्यते न हि निष्कारणमेव शरीरान्तरग्रहणं युज्यते । ततश्च देहान्तरग्रहणानुपपत्तेर्मरणानन्तरं सर्वस्याप्यशरीरत्वादयत्नेनैव संसारव्यवच्छित्तिः स्यात् ॥ ८५ ॥ (१६३३)
For Private & Personal Use Only
Jain Education International
#
www.jainelibrary.org